Csapatunk bemutatkozik

Németh Zoltán – oktató, tanfolyamvezető

Vadász családba születtem. Szerencsés vagyok, hisz az anyatejjel szívhattam magamba ezt az életformát, hivatásos vadász édesapámmal hat éves koromtól kezdve bújtam ez erdőt.  Végigjártam a vadászjelöltség fázisait, már a gimnáziumi évek során is rendszeresen segítettem a vadászterületen folyó szakmai munkát, ahol idővel egyedül is vadásztattam a belföldi és külföldi bérvadászokat. Az állami vadászvizsgát követően vadgazdálkodási technikusként végeztem, ezután gyakornoki éveimet egy országosan is elismert vadászatra jogosultnál töltöttem, utána évekig hivatásos vadászként dolgoztam a Bakonyalján.

A gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében 2007-ben vadgazdálkodási mérnökként diplomáztam, majd a Fejér megyei vadászati hatóságnál dolgoztam, mint vadászati felügyelő, trófeabíráló. Ez volt az első év, amikor felkértek vadásztanfolyami előadónak.

Saját cégünk megalapítását követően 2008-tól Budapesten, jelenleg szerte az országban tanfolyamokat szervezek és oktatok.

2016-ban agrár-mérnöktanári diplomát szereztem Gödöllőn, jelenleg az oktatás mellett másik cégünk, a Magyar Vadászlap szakmai igazgatói teendőit is ellátom.

A vadászjelöltek képzésé során kiemelten fontos számomra a gyakorlati és vadászetikai ismeretek átadása, illetve az ifjú vadászok segítése! Elérhetőség: 00-36-30/442-8141

Pechtol Szabolcs – oktató

Családom generációk óta hivatásszerűen foglalkozik a vadgazdálkodással. Nem volt kérdés számomra sem, hogy ezt a szakmát választom én is hivatásomnak.

Gyerekkorom óta vettem részt vadászatokon és egyre inkább kezdtem megismerni és megszeretni a vadászattal járó gyakorlati feladatokat.

Az elméleti ismereteimet 18 éves koromban, az Állami Vadászvizsga letételével kezdtem szélesíteni. Majd tanulmányaimat a gödöllői Szent István Egyetemen folytattam agrármérnök szakon. Egyetemi éveim alatt is rendszeres résztvevője voltam az otthoni és iskolai szervezésű vadászatoknak.

A Vadászati Szakkollégium elnökeként két alkalommal voltam főszervezője az Országos Felsőoktatási Vadászvetélkedőnek. 2007-ben szereztem diplomát vadgazdálkodás szakirányon. Azóta rendszeres előadója vagyok a Fejér megyében szervezett vadászvizsgára felkészítő tanfolyamoknak, 2009-től budapesti és vidéki kurzusainknak.

Mindennapi munkám során az oktatás mellett bérvadásztatással, vadászatszervezéssel, illetve saját cégem keretein belül dámszarvas tenyésztéssel foglalkozom.

Biczó Károly, hivatásos vadász – elméleti és szakmai gyakorlati oktató

Nem születtem „vadásznak”, bár kisgyermek korom óta a természet bűvöletében éltem. Erdőt- mezőt járva számtalan meghatározó élményt és tapasztalatot szereztem. Voltam hajtó és egyéni vadászatok gyakori kísérője.

Fiatal felnőttként letettem az állami vadászvizsgát. Vadásszá válásomat nagy tapasztalatú „öreg” vadásztársak és alapos tudású fiatal vadászbarátok segítették. Hívásukra pályát módosítottam és 1996-tól hivatásos vadászként állok szolgálatban.

1998-ban vadász- vadtenyésztő szakmunkás, majd 2001-ben vadgazdálkodási technikus lettem. Időközben munkahelyet változtattam, azóta a GY- M- S megyei ILLAK Vadásztársaság alkalmazottja vagyok. 2007-ben a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében vadgazda mérnöki diplomát szereztem. A megszerzett tudást és tapasztalatot a mindennapi munkámban, vadkár szakértőként, valamint a vadászképzésben hasznosítom.

Az általam kezelt vadászterület jellege, elhelyezkedése, vadászati és vadgazdálkodási berendezések minősége lehetővé teszi, hogy a vadásztanfolyam résztvevői „terepi gyakorlat” keretében mélyíthessék el a vadgazdálkodásról és vadászatról megszerzett elméleti tudásukat.

Wallendums Péter, Vadászlap – felelős-vezetőszerkesztő

„Süldőkorom” óta szenvedélyesen falom a vadászkönyveket, így a pályaválasztásnál nem lehetett kérdés, hogy hová megyek továbbtanulni. A szombathely-oladi vadászati szakközépiskola befejezése után agrármérnöki, valamint vadgazdálkodási szakmérnöki diplomát szereztem és elvégeztem a mérnöktanári szakot is. A sikeres államvizsgákat követően egy ösztöndíjjal fél évet Németországban, Baden-Württemberg tartományban gyakornokoskodtam, majd hazatérve három esztendőn keresztül az államigazgatásban dolgoztam. 2005-ben lettem a Magyar VADÁSZLAP szerkesztőségének a tagja, ahol az újságírói oklevél újdonsült birtokosaként 2007-től a főszerkesztő-helyettesi tisztséget töltöttem be. 2011-től átmenetileg a Pannon Vadászvilág, a Nimród és a Magasles című szakújságnak lettem külső munkatársa, egy évre rá pedig az elektronikus média világába is belekóstoltam, mint az ECHO Televízió Hazai Vadász című magazinműsorának szerkesztője. 2014-ben kerültem vissza a Magyar VADÁSZLAP kötelékébe, ahol a mai napig főállásban tevékenykedem, felelős-vezetőszerkesztőként.

Tulajdonképpen a világ legszerencsésebb és legboldogabb emberének mondhatom magam, hiszen a vadászat tölti ki a mindennapjaimat, vagyis a nap huszonnégy órájában azzal foglalatoskodhatok, ami a család és a haza mellett a legfontosabb számomra. A vadászatban sosem a zsákmányszerzés, a vad elejtése érdekelt, hanem a természet mind alaposabb megismerése, szakmai tapasztalatok megszerzése és különleges élmények gyűjtögetése. A vadászat sokkal több, mint sport, hobbi vagy szenvedély – nekem leginkább életforma, avagy inkább hitvallás. Eddigi életemet is ennek szenteltem és mindent annak rendeltem alá, hogy a vadászat történelmét, kultúráját, hagyományait széles körben megismertessem, a vadászat társadalmi megítélését kedvező irányba mozdítsam, mindemellett bővítsem a hazai jágerek szakmai ismereteit.

Több mint két évtizedes gyakorlati vadászmúlttal a hátam mögött úgy érzem, az eddigi fáradozásom nem volt hiábavaló, s talán ezt támasztják alá azok az elismerések is, amelyek közül a Hubertus Kereszt gyémánt fokozatára, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Vadászatáért Érdeméremre, illetőleg a Kittenberger Kálmán Sajtódíjra vagyok a legbüszkébb.

Szeretném, ha a szerény tudásomból, a természet szeretetéből fakadó szemléletemből, a vadászat-vadgazdálkodás iránti alázatomból, illetőleg a töretlen lelkesedésemből minél többet át tudnék adni az újdonsült vadászoknak…

Igaly Diána – olimpiai bajnok – lövészeti gyakorlati oktató, edző

A lövészet és a fegyverek már kisgyermek korom óta az életem részét képezik, vadászat iránti szeretetemet a génjeimben hordozom. Nagyapám, dédapám és ükapám is erdőjáró vadászok, erdészek, vadőrök voltak, édesapám, Igaly József pedig a Kamaraerdei Diana Vadásztársaság alapító tagja, vadászmestere, majd elnöke volt, mely vadásztársaság jogutódja immáron az Ő nevét viseli.

A vadásztársaságba 18 éves koromban léptem be, és a mai napig is tagja vagyok. Szüleim a vadászat mellett a sportlövészetben is jeleskedtek, számomra sem volt kérdéses, hogy ezt a pályát választom.

15 évesen kezdtem a versenyzést, koronglövői pályafutásom alatt többszörös világ- és Európa-bajnoki, olimpiai bronz, majd aranyérmes helyezést sikerült elérnem.

Lövészetoktatóként az évek során sok tapasztalatot gyűjtöttünk párommal, Hutyka Zoltánnal. Két családias, zöld környezetben található koronglőterünkön várjuk a vadászat iránt érdeklődőket.

Kazinczy Szilveszter, oktató

Többgenerációs vadászcsaládba születtem, a vadászat szeretete a génjeimbe ivódott. Egészen kicsi koromtól kezdve aktív részese voltam eleinte egyéni, majd társas vadászatoknak is. 18 éves koromtól vadászjeggyel a zsebemben járom az erdőket, mezőket.

Pár éven keresztül koronglövészettel is foglalkoztam. Válogatott kerettagként több nemzetközi versenyen is részt vehettem.

A gödöllői Szent István Egyetemen 2007-ben agrármérnökként diplomáztam vadgazdálkodás szakirányon. 2009-ben ugyanezen intézményben vadgazdálkodási szakmérnök diplomát szereztem. A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének tanszéki mérnökeként vadbiológiai és vadgazdálkodási kutatások részese voltam.

Jelenleg felsőoktatási intézményben és vadászvizsgára felkészítő tanfolyamokon oktatok, emellett szaktanácsadással is foglalkozom.

Nagy Attila, igazságügyi fegyverszakértő

Gyermekkoromban már csodálattal néztem a fegyverekre. Egy határmenti kisfaluban nőttem fel, ahol a határőrök eszközeit mindig figyeltem és nagyon tetszettek. Több esetben is készítettem magamnak fából játék fegyvereket. Ez iránti érdeklődésemből adódóan katonai középiskolába jelentkeztem, ahol gépesített lövész-szakon végeztem. Hivatásos katonaként teljesítettem szolgálatot, ezt követően a BM állományába kerültem, ahol a bűnügyi technikai munka mellett elvégeztem a fegyverszakértői iskolát. A szakértő gyakorlati idő letöltése után megkaptam az igazságügyi kinevezést.

Napjainkban is kriminalisztikai és ballisztikai munka mellett, hatástalanított eszközök vizsgálatával is foglalkozom.

A változatos munkák miatt mai napig szerelmese vagyok a fegyvereknek. Igaz vadászatokon nem bizonyulok jónak, mivel lelőni nincs szívem a vadakat.

Azon kevés emberek közé tartozom, akiknek a hobbija a munkája. Nagy örömömre gyermekeim is nyomdokaimba léptek. Célom, hogy kellő időben, minél szélesebb körben megismertessem a fegyverek fontosságát és a velük kapcsolatos ismereteket, szabályokat.

Tőtős Lehel, szaktanácsadó – vadászfegyverek

Többek között én sem születtem vadásznak. Sajnos dédapám volt az utolsó, aki ezt birtokai révén megtehette, azóta senki nem akadt a családból. A vadászattal és a fegyverekkel kis kamaszként kerültem kapcsolatba, Zoltán és édesapja mellett. Mire leérettségiztünk megismertük az erdőt.

Én főleg a fegyverek és a sport iránt érdeklődtem. Meg is maradt ez a mai napig fő profilnak, munkám során erősportok és a fegyverekkel való foglalkozás (fegyveres testület) tölti ki a mindennapjaimat.

2006-ban sikeres állami vadászvizsgát tettem. Foglalkozásomból és a hobbimból kifolyólag úgy a hosszú, mint a rövid lőfegyverek ismerete, használata terén az elmúlt évek alatt kibővítettem az ismereteimet, itthon és külföldön egyaránt 4,5-től 12mm-ig bezárólag. Ezt pár versenyen sikerült is kamatoztatni több-kevesebb sikerrel. Az aktív sportolással életemben összefügg a helyes táplálkozás, ezért a vadászat a vadhús gasztronómiai értéke miatt is fontos számomra.

Vadászjelöltek és a már végzett ifjú vadászok tanáccsal való ellátását, segítését szívesen vállaltam, mikor felkértek rá, mivel a vadászat szépségének, értékmegőrzésének propagálása, a biztonságos fegyverkezelés, a helyes fegyver-lőszer megválasztása, a vadászatra való fizikai felkészültség számomra legalább olyan fontos, mint az etikus vadászat. Elsődlegesen a Vadászfórum fegyverekkel, lőszerekkel és vadászoptikákkal kapcsolatos topicjaiban szívesen állok az érdeklődők rendelkezésére…

Börzsönyi András, hivatásos vadász – szakmai munkatárs

Az elhivatottságom és a szakma iránti szeretetem vonatkozásában némi “csalódást” kell okoznom, mivel nem “ízig-vérig” vadász-családból származom. 15 évvel ezelőtt az egyik barátom (a mai napig a legjobb) csábítására elkezdtem tiporni a csalitot és minden szabad időmet az erdőn töltöttem.

Az általános iskola után rögtön a Herman Ottó Szki-ba vezetett az út, ahol vadgazdálkodási technikusi oklevelet szereztem 2005-ben. Az év augusztusában el is tudtam helyezkedni az Új Élet Vadásztársaságnál, mint hivatásos vadász, és 2009 júniusáig “nyaltam a sót”.

Ezt követően gyermekkori álmom vált valóra, és sikerült azon a területen munkát vállalnom, ahol gyerekkoromat és gyakorlati éveimet töltöttem. Jelenleg az Alpokalja Vadászati Közösség Vadásztársaságánál vagyok hivatásos vadász, ahol valóban a szakmának tudok élni, adottak a feltételek a szakszerű vadgazdálkodáshoz.

Két éve folyamatos szakmai gyakorlatot biztosítok a hivatásos vadász tanulóknak, valamint a jövőben a leendő sportvadászoknak is.

Hutyka Zoltán – lövészeti gyakorlati oktató

Már fiatal gyermekként megtapasztalhattam a sportszerű vadászat szépségeit, a természet szeretetét nagyapám elbeszélései nyomán, aki évtizedekig szállította Gyarmatpusztán fogatosként a vadászvendégeket.  Az Ő élményeit hallgatva alakult ki a vadászat iránti elhivatottságom.

Nem véletlen, hogy életem első munkahelye a Pilisi Parkerdő volt, ahol 15 évig foglalkozhattam vadásztatással és vadgazdálkodással a Gyarmatpuszai területen. A fegyverekhez is ekkor kerültem közel: vadászattal 16 éve foglalkozom, a korongvadászattal versenyszerűen 2007-ben ismerkedtem meg. Ez idő alatt országos bajnoki címet szereztem, valamint hazai és nemzetközi versenyeken is többször a dobogón állhattam.

A korongvadászat alatt szerzett ismereteket sikeresen tudtam alkalmazni a vadászatok alatt is, melyeket szívesen osztunk meg a leendő vadászokkal és versenyzőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a biztonságos fegyverkezelést, valamint a lőtudás fejlesztését és az etikus vadászat szemléletének elsajátítását.