Nem egy horrorfilmet vagy a szerzetesi létet szeretném népszerűsíteni, csak pár gondolatot osztanék meg a lövés hangját csökkentő berendezésekről. Hívjuk őket hangtompítónak…
A hangtompítóktól félünk, több okból is. A média és a mozifilmek azt plántálták belénk, hogy azt a rosszfiúk használják, vagy a jók, de rosszak ellen. Mindenképpen valami erőszakos cselekményhez kötődik. Másrészt téves kép alakult ki a nézőkben ezeknek a fekete csöveknek a hatékonyságáról. A filmkockákon nagyon halk hanghatást kevernek a „silencer”-es lövéshez, alig hallható kis szisszenésnek mutatják be, legyen akár pisztoly, akár mesterlövész puska. (A másik oldalon meg a vaklőszer töltetéhez olyan anyagokat kevernek, ami látványos torkolattüzet csinál…ez is megérne egy cikket.)
A hollywoodi mítoszokat félretéve nézzük a hangtompítók fizikai oldalát. Nem vagyok fizikus, nem vagyok ballisztikus, sem pedig tervező mérnök, nem tanultam mechanikát. Csupán egyszerű szavakkal próbálom magam fajta laikusoknak, meg még laikusabbaknak elmondani mi is ez a hangcsökkentősdi.
James Bond legendás Walther PPK-ja, hamis hangtompítóval ellátott filmes kellék…
Első kérdés. Mi okozza a lövés hangját?
Ahogy vadászvizsgára megtanultuk, a lőpor elégésével a gyors ütemben táguló gázok tolják a lövedéket – vagy söréttöltetet – a csőben. Ez a gyorsaság bizony a hangsebesség fölötti érték, gyakran a hangsebesség többszöröse. A hang terjedési sebessége a levegő hőmérsékletétől és a tengerszint feletti magasságtól – levegő sűrűségétől – is függ, de mondhatjuk, hogy 10 Celsius fokos levegőben 337,8 m/s a hangsebesség, a gimnáziumi négyjegyű függvénytáblázat szerint. Ennek a küszöbértéknek az átlépése okozza a hangrobbanást, ami a lövés zajának hallunk. Megjegyzem, hogy ha nem áramvonalas lövedéket, hanem egy száraz zsemlét vagy tevét gyorsítok fel mondjuk 360m/s-ra, az is okoz hangrobbanást, vagyis dörejt…
Második kérdés. Hogy lehet ezt csökkenteni?
Nagyon egyszerűen, a lőporgázok sebességét, és a lövedék sebességét kell csökkenteni hangsebesség alá. Na, erre való a hangtompító. Az elnevezésen, hogy „hangtompító”, vagy „hangcsökkentő” lehet vitázni, angol cikkeket találtam erről, mivel jobban elterjedt angol nyelvterületen (Anglia, USA) ott két táborra oszlanak, a silencer ↔ supressor vitában. Magam részéről azzal az írással szimpatizálok, ami azt taglalja, hogy kereskedelmi és szabadalmi okokból az egyik gyártó „silencer” a másik pedig „supressor”-ként kezdte forgalmazni a portékáját, úgy jó 120 évvel ezelőtt…
Mindegy is minek hívjuk, az elv ugyanaz. A táguló gázok sebessége csökken, ezt kihasználva a hangtompítókban kis kamrák vannak egymás után, így fokozatosan csökken le a gázok és a lövedék sebessége is. Az elv ugyanaz a legelső hangtompítótól a mai napig, csak az adott „tubusok” hatékonysága, lövésállósága változott.
Jut eszembe lövésállóság. Nagy teljesítményű lőszer esetén, gondolok itt 30-06, 300 Win. Mag. patronokra, hagyományos töltet, lövedék párosításnál nehéz csökkenteni a lövés dörejt. Ha nagyon limitálni akarom a hanghatást, az a hangtompító tönkretételéhez vezetne, vagy irreálisan nagy és nehéz fémhengereket kellene a puskánk csövére csavarni. Nem véletlenül jöttek létre mindenféle lőporok és lőszerek az új hangtompítós vadásztársadalmaknak, mint például a 300 BLK vagy a 8,5×55 Blaser. Szóval, hagyományos lőportöltet helyett hangtompítóhoz célszerű speciális, hangtompítóhoz tervezett lőszert is használni. Neves gyártóknak van már a kínálatában külön szortimentje erre a területre hangzatos „subsonic”, „silencer”, „whisper”, vagy valami hasonló névvel. A Norma például külön sötét színű hüvellyel gyártja az ilyen lőszerét, hogy ne keverje össze az egyszerű vadász, hogy éppen milyen patronnal akar zsákmányolni.
Modern hangtompított vadászpuskán jól látszik, hogy rövidebb csővel tervezték (Howa 1500, kaliber 7,62×39)
Forrás: https://www.guncity.com/762×39-howa-1500-miniaction-with-ranger-3-9×42-scope-ghost-silencer-366888
Harmadik kérdés. Ez a gáznyomás és gázsebesség csökkenés jár-e hátrányokkal?
Bizony a csendesebb lövésnek ára van. Minél csendesebbet akarunk, annál több kompromisszumot kell kötnünk.
Nézzünk egy alapeset .300/7,62 mm-es átlagos vadászpuskát. Hangtompítás nélkül belőjük adott gyártó, adott vadászlőszeréhez, szokásos 4 cm magasan 100-ra. Ehhez fog tartozni ugye egy röppálya. Na de ha én ennek a puskának a menetes csövére valami hangcsökkentő berendezést tekerek, akkor a lövedék sebessége, mozgási tulajdonságai változni fognak. Csökken a sebesség, csökken a kinetikai energia is… Ha pedig „hangtompítós” lőszerre váltottam, akkor pláne újra be kell lőni a puskát. Lehet, hogy nő a szórás, lehet, hogy elmászik a központi találati pont. Nem véletlenül van az, hogy pl. a tengerészgyalogos mesterlövészek, ha egyszer feltekerték az M40 fegyverükre a hangtompítót, belövés után már nem szedik le, tisztításhoz sem. Ha esetleg igen, akkor újra zérózzák! A hátrányok mellett előny a már tárgyalt csendesebb lövés és a torkolattűz csökkenése, esetleg hiánya, mivel minden lőpor elég még a hangtompítón belül.
Remington 700 alapra épített tengerészgyalogos M40A5. Ezzel a hangtompítóval, szemből 300 méteren jól jön a céltábla állítónak a füldugó…
Forrás: https://www.m40rifle.com/forum/m40a5/363-m40a5-range-report
Negyedik kérdés. Mennyire csendes, ami halk?
Kezdjük pár alap értékkel.
Az emberi fül számára a fájdalom küszöb 130 dB körül van. Ha hinni lehet a könyveknek, akkor 85 dB érték tud veszélyes lenni a hallásunkra. A kézi és vállfegyverek lövésének döreje 140-170 dB között tud lenni, lövedéktől, lövedék sebességétől, lőportöltettől függően. Egy 22.-es produkál 140-et, egy 7,62-es 165-öt. Sörétes puska lövéshangja pár decibellel kevesebb, ami azt jelenti, hogy mérhető változás, de a fülünk szempontjából ugyanúgy fáj.
És mennyit csökkent a hangtompító? Nos, ha úgy vesszük nem sokat. Átlagos fegyver, lőszer párosítást nézve 20-40 decibellel lehet halkabban puffogtatni hangtompítós fegyverekkel, az mindegy, hogy pisztoly, vagy puska akadt a kezünkbe. Egy átlagos fegyvert figyelembe véve így 110-130 dB-re redukálódik a lövéshang, ami úgy a fájdalom küszöb környéke, vagy picivel alatta. Szóval nem tipikusan az a „hálivúdímásikszobábanmármegsemhallom” módon lehalkított lövésről beszélünk, és még mindig káros lehet hosszú távon a fülünknek.
45 ACP-vel működő második világháborús De Leslie karabély, szinte az egész cső maga a hangtompító
Külföldi lőtereken volt szerencsém kisebb összegekért kipróbálni hangtompítós lőfegyvereket a 22-es pisztolytól a 7,62-es puskáig. Nekem még a szabadban lévő lőtéren is kellett a hallásvédő 9 mm-es pisztoly esetén. Itt jegyzem meg, hogy pl. a betonfalakkal, golyófogókkal kombinált nyílt lőtereken a hanghatás még fokozottabb lehet, mivel a hanghullámok összeverődhetnek, egymást erősítve.
Ami ténylegesen halkabb megoldás az orosz PBSZ-1 hangtompító. Ehhez csökkentett lőportöltetű, növelt lövedéktömegű lőszert konstruáltak a szovjet mérnökök. Kinetikai energiája így hasonló marad, mint a „sima” hadi lövedéknek vagy jó 2-300 méterig, viszont jelentősebben meredekebb röppályával.
AKM és AMD-65 magyar gyártású gépkarabélyok egy régi szabályzatból, még „géppisztolynak” nevezik…
Normál 7,62×39 tölténnyel használni tilos! A szokásos kamrás kialakítás mellett a csőtorkolat felől egy tömör gumikorong került beépítésre a nagyméretű acélhengerbe. Ez kissé leválasztja a lőporgázokat a lövedéktől, állítólag megfelelő gáznyomást biztosít a zár működéséhez a csökkentett lőszerrel. Jellegzetes sziszegő hanggá moderálja a lövés dörejét.
Magyar AMD gépkarabély orosz PBSZ-1 hangtompítóval, mélységi felderítőknek szánt „starter kit”…
Forrás: http://www.kaliberinfo.hu/nap-kepe/amd-65-pbsz-hangtompitoja-csoman-janos-fotoja/
Ha már szóba hoztam a szovjet hadmérnököket, nekik volt egy szerfelett korszakalkotó találmányuk egy olyan lőszer, az AK-47-es 7,62 töltényhüvelyét alapul véve, amiben a lövés teljes folyamata a hüvelyben zajlik le. A cél az volt, hogy ne legyen hangosabb, mint egy légpisztoly. A lőporgázok megtolnak egy dugattyút, az kilöki a nehéz lövedéket, de a dugattyú maga a hüvelyben marad, lezárva annak száját, így sem lőporgázok nem távoznak, sem fényhatás nem jelentkezik. Az ilyetén módon hangsebesség alá csökkentett, 200 m/s-os kezdősebesség kb. 25 méteres hatásos lőtávolságot eredményez. Első hivatalos használatra az afganisztáni bevonulásnál került sor. Ezt csak a különleges alakulatok használják nagyon egyedi esetekben, durva kimondani, de emberek ellen. Amint látjuk a nagyon hangsebesség alá csökkentett lövedékek csak korlátozott feladatra használhatóak.
A PSS pisztolyhoz tervezett SP-4 lőszer, lassú de nehéz lövedékkel
Nyugaton inkább az integrált hangtompítók felé ment el a tervezés lsd. M&P 5 SD, De Leslie hangtompítós karabély. Déli szomszédunknál 22 LR lőszerre terveztek hangtompítós géppisztolyt, közelharcra, speciális alakulatoknak. Bizony a Gorenje nem csak hűtőszekrényt gyártott!
H&K reklám a ’70-es évekből, akciófilmek ikonikus „sexy” géppisztolya
Forrás: https://www.thefirearmblog.com/blog/2017/05/01/potd-silent-piston-cartridge-7-62×42/
Miért lehet hasznos nekünk, vadászoknak a hangtompító?
Legyünk őszinték, az ember gyarló és mindig különbözni akar az átlagtól. Fogadni merek, hogy ha a sportvadászoknak is lehetne, sokan csak azért vennének, mert menő rosszfiús, „sznájperes” és amúgy is jó drága volt, lehet vele villogni a haverok előtt, milyen modernek és gazdagok vagyunk. Ilyen figurák mindig is lesznek, ezen lépjünk túl.
Fotók: Németh Zoltán a Venator Vadásztanfolyam vezetője és kísérője az angliai Hampshire megyében muntyákszarvas vadászaton. A hangtompító használata ott kötelező.
Akik tényleg az innovációt értékelik, azoknak elsődlegesen a csendesebb működés lesz az előny. Első helyen a hallásvédelmet emelném ki. Szép emlékű Merán Fülöpről jegyezték fel a hivatásos vadászok, hogy prímán lőtt az öreg, de süket volt, mint az ágyú… Na ezt kivédheti valamilyen szinten, ha nem annyira erős hangrobbanással terheljük a fülünket. A másik előnye, hogy kisebb a zajterhelés. A lövés hangja 1-2 km távolságik elhallatszik, hangtompított fegyverből 60-200 méter után már nem zavaró a hanghatás. Vannak olyan intelligensebb fajok, mint pl. a sakál, róka, vaddisznó, akik nem baj, ha nem hallanak sűrűn lövéseket a vadászterület bizonyos részein. Egy angol szaklapban olvastam, még évekkel ezelőtt, hogy dámtehén „selejtezésénél” jött jól a szakszemélyzetnek a hangtompítós Howa1500-as, mert a völgyben csipegető rudlit a halkabb lövés visszhangja épp csak annyira zavarta meg, hogy nem szaladtak ki a világból, maradtak a közelben, így több tarvadat is ki tudtak „emelni” az állományból.
A fő kérdés: mennyire fogjuk „kiirtani” a vadat a hangtompítóval?
Ezzel az írással nem szándékoztam vadásztársaim kedélyeit borzolni, de biztosan tudom, vannak, akik most a purgatóriumra küldenének, mert a vadászatot és a hangtompítót egy mondatban említem. Azért azt ne hagyjuk ki a számításból, hogy a világ halad. Sok országban a hangtompító nemhogy tiltott, de egyenesen kötelező felszerelési tárgya a vadászembernek, mondván, ne terheljék a környezetet mindenféle zajhatással a jágerek. Nálunk a hivatásos vadászoknak lehet használni – a jelenlegi különleges jogszabályi rendelkezések értelmében minden vadászatra jogosult szervezet hivatásos vadásza használhat – kizárólag a vaddisznóállomány diagnosztikai célú gyérítésére (ASP)– éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöket és hangtompítót –, kíváncsi vagyok nagy többségük, hogy viszonyul a dologhoz.
Azokat, akik az orvvadászat, a belső orvvadászat növekedésétől tartanak, teljes mértékben megértem. Biztos vagyok benne, ha szabadon tartható lenne, akadna olyan vadásztársunk, aki ellopná a süldőt, ha a lebukás veszélyét minimálisnak értékelné. Viszont azt se felejtsük el, hogy azzal sem loptak el több sutát és tehenet, hogy a 22-es kispuskát engedélyezték a „sportvadászoknak” is. Belső orvvadászat mindig is volt, mindig is lesz, a társaságoknak kell ezt maguknak kezelniük…
Elkezdődött valami hangtompító téren. Sokan szerintem még kicsit többet várnak tőle, de majd ahogy használatba kerülnek, lesz bővebb tapasztalat is, miszerint még így is vadat zavaróan hangos a lövés. Kezdeti lelkesedés és ellenérzés majd alább hagy, mert ez sem csodaszer. Csak azért mert hangtompítós puskánk van, a vad nem fog óvatlanabbul viselkedni és a szelünk sem lesz mindig jó, ahogy a Hold sem fog ragyogni minden éjjel január elseje és december harmincegyedike között. Lesznek majd cikkek hangtompítós puska belövéséről, különböző lőszerek, lövedékek hatásairól, szórásáról. Aztán ahogy nő a kereslet, biztosan nő majd a különböző gyártók választható portékáinak száma is. Alig várom, hogy valaki hangtompítós sörétes puskával lőjön a próbatáblára és kielemezze!
2023.02.21.
Tőtős Lehel