A svájci bicskák iránti rajongásom egyik tárgya, a Victorinox Hunter.
A gyártó a zsebkéseit különböző méretkategóriába sorolja. A szokásos kicsi, közepes, nagy közül a Hunter ez utóbbi. Rögzített pengéje okán, komolyabb hús- , élelem feldolgozási és tábori munkák elvégezésére is alkalmas.
A svájci bicskák iránti rajongásom egyik tárgya, a Victorinox Hunter.
A gyártó a zsebkéseit különböző méretkategóriába sorolja. A szokásos kicsi, közepes, nagy közül a Hunter ez utóbbi. Rögzített pengéje okán, komolyabb hús- , élelem feldolgozási és tábori munkák elvégezésére is alkalmas.
A cikkben szereplő példány sajátom, 2008 nyarán vettem a gyár mintaboltjában, pár ezer forinttal olcsóbban az itthoni árhoz képest. A dugóhúzóba rejthető műszerész csavarhúzó megtetszett, nyaralás alatt jól jött egy napszemüveg szárának a meghúzásában. Azóta nem használtam. Ha jobban megnézzük a bicsakot, akkor ez nem más, mint a Forester modeljük „vadásziasított” változata. Pengerögzítési módjuk különbözik ugyan, és a fűrész is más sorrendbe került beépítésre, de nagyon hasonló dolgozni mindkettővel. A Forester keresztzáras, míg a Hunternél egy szürke gomb segítségével tudjuk oldani a rögzítést.
A Forestert négy évvel korábban kaptam és kezdtem el nyúzni, de nem láttam előnyét vagy hátrányát a Hunter zárszerkezetéhez képest. Hacsak nem annyi, hogy nagyon véres és csúszós kézzel a szürke gombot könnyebb mozgatni, mint egy parányi polírozott lemezt. Ugyanis ha a zsigerelő pengét használjuk, a nagypengét érdemes – sőt, kötelező lenne – becsukni. Mivel a két vágórész egymással szemben áll, pont a hasunk, lágyékunk felé mutat egy jókora éles acéldarab. Isten tudja, sötétben fejlámpa fényénél mi történhet zsigerelés közben de egy önkéntelen miskárolás, vagy harakiri benne van a pakliban, hanem figyel az ember! Ez mondjuk hibája a bicskának, hogy nem bolondbiztos.
Hogy mennyire használható a Victorinox Hunter? Az a felhasználó gyakorlottságán is múlik. Jómagam egy dám és egy gímbikát bontottam ki vele, az éle közben nem kopott el. Őznek fejét, csülkeit vettem le segítségével, zsigereltem nyulat, bontottam szárcsát, faragtam nyársat, egyszer sem éreztem, hogy más vágószerszámra lenne szükségem. A kisujjnyi zsigerelő penge is meglepően jól használható, pedig elsőre csak marketing fogásnak gondolná az ember. A kombinált sörbontó-konzervnyitó se rossz, bár a sört jobban bontja, mint a májkrém konzervet. Nyaraló udvarán sütögetés, beszélgetés közben őriztem a tüzet, és a tűzre szánt vékony lécből faragtam egy figurát. Ha jól tudom, a cserkészeknél van valami próbapálca, ahol egy ágdarabba mindenféle alakzatot kell faragni, bizonyítandó a tulaj jártasságát. Nem vagyok egy szobrászművész, de szerintem elég értékelhető lett az én kis alkotásom. Talán a bicska érdeme is, lyukasztón és pengén kívül mást nem használtam a faragás során.
A „piszkos” anyagiakat ismét a végére hagyva, a Vadászboltok webshopjaiban a piros Huntert a cikk írásakor 18.990 forintért lehetett megrendelni. Ez sem a legolcsóbb bicskák közé tartozik, de ha úgy nézzük, fűrészt és zsigerelő kést is kapunk egy csomagban. Ha valaki olyan terület nélküli jáger, mint én és nem minden másnap a pagonyt járja, szerintem ezzel az egy bicsakkal meg tud oldani minden olyan feladatot, ami vadászélete során adódik. Tudok egy hivatásos vadászt, aki szintén erre a svájcira esküszik. Bátran ajánlom ezt a modellt vadászoknak, cserkészeknek és erdőjáróknak.
Tőtős Lehel