Tájékoztató anyag
Kedves Vadászjelölt!
Ezzel az ismertetővel szeretnénk megkönnyíteni felkészülésedet az állami vadászvizsgára, kérjük figyelmesen olvasd el!
Mivel a 126/2013 (XII. 17.) VM rendelet (IDE KATTINTVA olvasható!) szerinti új vizsgarendszer magas fokú és precíz szakmai felkészültséget követel meg a vizsgázóktól, ezért csakis a minőségi képzést nyújtó vadásztanfolyamon való részvételt javasoljuk a felkészüléshez!
Vadászüdvözlettel:
a Venator Vadásztanfolyam csapata nevében Németh Zoltán tanfolyamvezető
Vadászvizsgát
az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és nem magyar állampolgár tehet, aki a 17. életévét betöltötte és a vadászvizsgát megelőző tanfolyamnak (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsgára való jelentkezését megelőző két éven belüli elvégzését igazolja
Tanfolyam szervezése
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) engedélyével végezhető.
A NÉBIH az engedélyt kapott természetes, illetve jogi személyek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) nevét, azok címével vagy székhelyével, cégjegyzékszámával, valamint az engedély hatályának kezdő és lejárati időpontjával nyilvántartja és a honlapján közzéteszi.
Vadászvizsgára jelentkezni
az OMVK bármely területi szervezeténél lehet. A vadászvizsga az OMVK azon területi szervezeténél tehető le, ahová a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta. A Venator Vadásztanfolyam ezt a bejelentési ügyintézést megteszi Ön helyett!
Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.
Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete szerinti
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási
képzettséggel rendelkezik.
A fentebb felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész letétele alól nem mentesítenek.
A vadászvizsga díja húszezer forint.
A vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka
a) a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga,
b) a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga, továbbá
c) a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgarész vizsgadíja.
A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.
A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsganapon történő vizsgázásra jogosít.
Ha a vizsgára jelentkező önhibáján kívül nem tud a vizsgán megjelenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, a már befizetett vizsgadíjat
a) vadászvizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontjától számított hat hónapon belül sorra kerülő,
b) ragadozó madárral való vadászatra, valamint vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontját követő soron következő
vizsgára el kell fogadni.
Állami vadászvizsga bizottság tagjai
A vadászvizsga bizottság 3 főből áll. A vadászvizsga bizottság elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az illetékes vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy.
A vadászvizsga bizottság tagja, elnöke csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
Vadászíjász vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára
jelentkezni csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet.
Vadászíjász vagy a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél lehet jelentkezni.
A legfontosabb ismeretek a vizsga során:
A vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei.
Fegyverismeret és ballisztika, a vadászlőfegyver biztonságos kezelésének ismerete és az 5. melléklet A. rész szerinti szinti lőkészség.
A balesetvédelemmel és elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek.
Az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek.
A vadászható emlős és madárfajok, a velük összetéveszthető védett fajok ismerete,
A vadászati módokkal, eszközökkel és vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók,
Vadgazdálkodási ismeretek,
Vadgazdálkodási berendezések ismerete,
Trófeabírálat,
Természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseinek, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek.
A vadászati hagyományok, vadászati kultúra.
A vadászati igazgatás rendszere, hazai és nemzetközi vadászati szervezetek.
A vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete.
A jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete.
Az Állami Vadászvizsga
a rendelet 5. mellékletében meghatározottak szerint gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll. A vizsgázó kizárólag eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.
A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell kitölteni, mely tartalmazza az összes szükséges személyes adatot és a történteket eseményszerűen rögzíti. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagja és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.
Eredményes vadászvizsga letételének az minősül, ha a vizsgázó mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészen megfelelt.
A vadászíjász kiegészítő vizsga eredményes letételének az 126/2013 VM rendelet 5. melléklet D) pontjában foglalt vizsgarész teljesítése minősül.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének az 5. melléklet C) pontjában foglalt vizsgarész teljesítése minősül.
A vadászvizsga gyakorlati és elméleti vizsgarészét kizárólag az OMVK ugyanazon területi szervezetének vizsgabizottságánál lehet letenni.
Ha a vizsgázó
a) eredménytelen vadászvizsgát tesz, de 6 hónapon belül ugyanannál a területi szervezetnél újból vizsgázik,
b) eredménytelen ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, vagy
c) eredménytelen vadászíjász kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, akkor a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételnie.
Eredményes vadászvizsga esetén a vizsgabizottság a 6. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.
Eredményes vadászíjász vagy a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga esetén a vizsgabizottság a 7. melléklet szerinti, a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vadászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.
Gyakorlati vizsgarész
A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszint elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.
A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós- és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.
Golyós fegyver
1. feladat Vegye el a fegyverállványról a fegyvert
2. feladat Ellenőrizze, nincs-e idegen anyag a fegyver csövében
Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell tennie.
3.feladat Válassza ki a fegyverhez illő lőszert
Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4.feladat Foglalja el a lőállást
5.feladat Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt
6.feladat Töltse meg a fegyvert és biztosítsa feladat
7. Lőjön
Lőfeladat:
– 50 méterre
– a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített 50 m-es Pontlövő Pisztoly Céltáblára
– 1 próbalövést követően 3 értékelt lövéssel 21 köregységet teljesítsen.
8.feladat Helyezze vissza a fegyvert az állványra
Sörétes fegyver kezelése
1. feladat Vegye el a fegyverállványról a fegyvert
2. feladat Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert.
3. feladat Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert
Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt.
A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat Lőjön
Feladat skeet pályán: A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehet 2 db lőszer.
1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: nagytorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony
2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: gurított nyúlkorong
4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony
3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony
5. feladat Helyezze vissza a fegyvert az állványra
Elméleti vizsgarész
Az írásbeli vizsga: az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, melyre 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia.
A vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi vonatkozásokkal együtt. A vizsgarész eredményes, ha a vizsgázó legalább 9
kérdést hibátlanul válaszolt meg.
Szóbeli vizsgarész
Szóbeli vizsgára a vizsgázó csak az eredményes írásbeli vizsga után bocsátható.
A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos vetített kép sorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 darab vetített képet, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható.
A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve legalább 2 védett fajt, fokozottan védett faj tévesztése nélkül, faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.
A szóbeli vizsga második felében a vizsgázó 5 kérdést tartalmazó tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre jó
választ ad. A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a teljes vadászvizsga bizottság előtt kell számot adnia tudásáról, az egyes vizsgarészek akkor tekinthetőek sikeresnek, ha a vizsgabizottság elfogadja
a vizsgázó válaszát.
A vadászvizsga elméleti része akkor eredményes, ha a vizsgarészeket eredményesen tette le a vizsgázó.
Az egyes vizsgarészek eredménytelen teljesítése esetén a vizsgázó nem bocsátható a következő vizsgarész letételére.
Ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, melyet a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga 3 fős
vizsgabizottsága előtt kell letenni. Az elméleti vizsgarész eredménytelensége esetén a vizsgázó gyakorlati vizsgára nem bocsátható.
1. Elméleti rész
Ragadozó madárfajok ismerete
A vizsgázónak 13 db különbözőfajú preparált ragadozó madárból 10-et kell felismernie. A
vizsgán azonos időben kell a vizsgázó számára szemlére bocsátani a kitömött példányokat.
Megtekintésüket követően a vizsgázó ismerteti és jellemzi a felismert fajokat. A
rendelkezésre álló idő 5 perc. A vizsga nem folytatható, ha a vizsgázó az előírt időn belül nem
tudta felismerni és jellemezni a fajokat.
Írásbeli vizsga
A vizsgázónak 40 tesztkérdésből 35-öt kell a rendelkezésre álló 40 perc alatt helyesen
megoldania. Eredménytelen írásbeli vizsga után a vizsgázó nem bocsátható szóbeli vizsgára.
Szóbeli vizsga
A vizsgázó 16 tételből húz egy tételt, amely 3 solymászattal összefüggő kérdést tartalmaz. A
tételen szereplő kérdések megválaszolására szolgáló felkészülési idő 10 perc.
2. Gyakorlati rész:
A gyakorlati rész a vadászatra betanított ragadozó madár munkájának bemutatásából áll.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára jelentkezőknek a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes
szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendeletben előírt, a ragadozó madárral való vadászatra jogosító természetvédelmi vizsgával kell rendelkezniük.
A gyakorlati vizsgára csak saját madárral lehet jelentkezni. A vizsga előtt a madarat gyűrűszáma vagy chip azonosító alapján azonosítani kell.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára olyan terepet kell kijelölni, ahol a magas röptű és az alacsony röptű madarak is akadálytalanul repülhetnek
Vadászíjász kiegészítő vizsga
Az vadászíjász kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
Elméleti rész
A vizsgázónak 50 kérdésből álló tesztet kell kitöltenie. A rendelkezésre álló idő 50 perc. A megfelelt eredményhez legalább 40 kérdésre hibátlanul kell válaszolnia.
Ezt követően 5 kérdést tartalmazó tételt kell húznia. A tételben szereplő kérdések megválaszolására szolgáló felkészülési idő 10 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő minden kérdésre megfelelő választ adott.
Nem bocsátható gyakorlati vizsgára az, akinek az elméleti vizsgája sikertelen
Vadászlövészet íjjal
A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság egyik – az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének titkára által kijelölt, felügyeletet ellátó – tagja, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.
Nem bocsátható vizsgára az a vizsgázó, aki a vizsgán nem megfelelő műszaki állapotú felszerelést, vagy testi erejét olyan mértékben meghaladó húzóerejű íjat használ, ami a veszélytelen kezelést kizárja, vagy a kötelező lövésszám leadását eleve kilátástalanná teszi.
Nem folytathatja a vizsgát
• az a vizsgázó, aki a lövészetvezető engedélye nélkül lövést ad le,
• az a vizsgázó, aki az íjat nem a célra tartva húzza ki,
• aki a csigás íjat, oldógéppel történő lövés esetén, úgy húzza ki, hogy ujja az elsütő billentyű
• előtt van.
A vizsgán 12 különböző távolságban kialakított lőállásból, lőállásonként a három számozott nyílvesszőt növekvő számsorrendben kell kilőni. A nem csigás, irányzék nélküli íjjal lövik a
lőállásokhoz tartozó legnagyobb távolságokról (40-30-25-15 méter) nem kötelesek lőni, helyette a következő távolságról (35-25-20-10 méter) megismétlik a lövést. A céltábla
állatalakos. Az állatok körvonala (fej, farok, lábak nélkül) az úgynevezett sebzési zóna. Ezen belül helyezkedik el az állat színét jól megkülönböztethető kör alakú elejtési zóna.