A vidékfejlesztési miniszter 126/2013. (XII.17.) VM rendelete a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról
FIGYELEM!
Megjelent a vidékfejlesztési miniszter 126/2013. (XII.17.) VM rendelete a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról, amely a kihirdetését követő 31. napon, vagyis 2014.01.17-én lép hatályba.
Ennek értelmében:
Vadászvizsgát az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és nem magyar állampolgár tehet, aki a 17. életévét betöltötte és a vadászvizsgát megelőző tanfolyamnak (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsgára való jelentkezését megelőző két éven belüli elvégzését igazolja.
2014-től kötelező lesz vadásztanfolyamon részt venni a vizsgát megelőzően!
Tanfolyam szervezése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyével végezhető.
A tanfolyam teljes időtartama minimum 100 óra lesz, ahol tanfolyamvezető gondoskodik a jelenléti ív vezetéséről.
Valóban ott kell lenni a tanfolyamon, – a gyakorlati foglalkozáson pl. nincs megengedett hiányzás – aki vadász akar lenni, mindenképp rá kell majd szánnia az idejét!
A tanfolyam befejezését követően a tanfolyamszervező a tanfolyamvezető útján a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a rendelet melléklete szerinti elméleti foglalkozás legalább 80%-án és a gyakorlati foglalkozás 100%-án részt vett.
A tanfolyam oktatója mostantól végre csak szakember lehet, ezzel minden bizonnyal javulni fog a képzés színvonala és csökken a kóklerek által felkészített potenciális bukott vizsgázók száma is…
A tanfolyam oktatója a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet [a továbbiakban: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet] 8. számú melléklete szerinti felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy az oktatott témakör szerinti felsőfokú szakirányú képzettséggel, valamint legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet.
A Vadászvizsga szabályaival, rendjével kapcsolatos főbb változások:
FONTOS és életszerű változás az eddigi jogszabályhoz képest, hogy bárhol lehet vizsgát tenni az országban, nem csak a vadászjelölt állandó bejelentett lakcíme szerinti megyei vadászvizsga bizottság előtt…
Vadászvizsgára jelentkezni az OMVK bármely területi szervezeténél lehet. A vadászvizsga az OMVK azon területi szervezeténél tehető le, ahova a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta.
A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.
Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.
Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete szerinti
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.
A fenti szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész letétele alól nem mentesítenek.
Tehát a gyakorlati fegyverkezelési vizsgarészt még a végzett szakembereknek is teljesíteniük kell!
A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.
A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós- és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.
Duplájára emelkedik a vizsgadíj:
A vadászvizsga díja húszezer forint.
A vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka
a) a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga,
b) a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga, továbbá
c) a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgarész vizsgadíja.
A vadászvizsga nem nyilvános vizsga!
A vadászvizsga nem nyilvános vizsga, a vizsgázókon kívül csak a vizsgabizottság tagjai, elnöke, illetve a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vadászvizsga lebonyolításának ellenőrzését végzők lehetnek jelen.
FONTOS és örvendetes változás, hogy elméleti vizsgát csak a teljes bizottság előtt lehet tenni. Ezzel megszűnik az az esetleges gyakorlat, hogy például a rendőrhatóságtól delegált vizsgabizottsági tag előtt kelljen vadgazdálkodással, vadászati ismeretekkel kapcsolatos kérdésekből felelnie a vizsgázónak, amíg a mellette lévő asztalnál, hogy gyorsan ’pörögjön’ a vizsga épp fegyverismeretből vizsgáznak a jelöltek, illetve elkerülhetővé válik a vizsgabizottsági tag egyéni, ha tetszik nem feltétlenül objektív döntése a vizsgázóval szemben…
A vadászvizsga elméleti részét kizárólag a három főből álló vizsgabizottság előtt lehet letenni.
A vizsgáztatókat is ellenőrzik!
A vadászvizsga jogszabályban foglalt menetének és szakszerű lefolyásának biztosítása érdekében a NÉBIH a vadászvizsga lebonyolításának szabályszerűségét és szakmaiságát előzetes bejelentés nélkül ellenőrizheti, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel és azt a vadászvizsga jogszabályban foglalt menetének és szakszerűségének sérelme esetén megküldi a miniszternek.
Mivel Magyarországon a jogértelmezés nem feltétlenül egységes, ezért az eddigi rendszerben a megyei vizsgabizottságok, ha lehet mondani, ahány ház, annyi szokás alapon gyakorlatilag az egységes vizsgaszabályzat ellenére úgy szervezték a vizsgákat és úgy vizsgáztatták a vadászjelölteket, hogy az nem feltétlenül felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ez mostantól megszűnik, mindenhol azonos feltételrendszer mellett lehet majd vizsgáztatni, amit számon is kér az ellenőrző hatóság!
Szabálytalan, jogellenes vizsgáztatás esetén a vizsgát és a bizonyítványokat érvénytelenítik!
A miniszter a NÉBIH által megküldött jegyzőkönyv alapján – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – a vadászvizsga eredményét megsemmisítheti, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a vadászvizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. A miniszter az e bekezdés szerint meghozott határozatát – indokolás nélkül – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
Egyértelmű rendezésre került az a kérdés, hogy kik lehetnek a vizsgabizottságban:
A vadászvizsga bizottság 3 főből áll. A vadászvizsga bizottság elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az illetékes vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy. A vadászvizsga bizottság tagja, elnöke csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
Vadászíjász vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával kapcsolatos információk:
Vadászíjász vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára jelentkezni csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet.
Vadászíjász vagy a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgára az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél lehet jelentkezni.
A vadászíjász vagy ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga időpontjáról és helyszínéről az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban tájékoztatja a NÉBIH-et.
Vadászíjász kiegészítő vizsgát évente legalább kettő alkalommal kell szervezni az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete által kijelölt központi helyszínen.
A vadászíjász vizsgabizottság 3 főből áll. Elnöke az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének titkára. Tagjai – akiket a vizsgabizottság elnöke kér fel – a Magyar Vadászíjász Egyesület által javasolt szakértő, valamint a vadászati hatóság képviselője.
A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát évente legalább egy alkalommal szeptember 1. és december 31. között kell megszervezni.
A vizsgabizottság 3 főből áll. Elnöke az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének titkára. Tagjai – akiket a vizsgabizottság elnöke kér fel – a Magyar Solymász Egyesület által javasolt szakértő, valamint a vadászati hatóság képviselője.
A vadászvizsga tananyagát képező ismeretek
a) a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei,
b) fegyverismeret és ballisztika, a vadászlőfegyver biztonságos kezelésének ismerete és az 5. melléklet A. rész szerinti szintű lőkészség,
c) a balesetvédelemmel és elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek,
d) az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek,
e) a vadászható emlős és madárfajok, a velük összetéveszthető védett fajok ismerete,
f) a vadászati módokkal, eszközökkel és vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók,
g) a vadgazdálkodási ismeretek,
h) a vadgazdálkodási berendezések ismerete,
i) a trófeabírálat,
j) a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseinek, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek,
k) a vadászati hagyományok, vadászati kultúra,
l) a vadászati igazgatás rendszere, hazai és nemzetközi vadászati szervezetek,
m) a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete,
n) a jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete.
A vadászvizsga írásbeli kérdéseit, azok helyes válaszaival, továbbá a szóbeli kérdéseket (a továbbiakban együtt: kérdések), valamint a vizsgán használt képanyagot az OMVK állítja össze és a miniszter hagyja jóvá. Ha a kérdésekben, illetve a képanyagban változás következik be, akkor az OMVK a kérdéseket, illetve a képanyagot a miniszter részére 15 napon belül jóváhagyásra megküldi.
A vizsgázó kérésére, a vadászvizsgára való felkészüléshez a segédanyagokat az OMVK térítés ellenében biztosíthatja.
Egy példa a vizsgarendszer változására:
A vadászvizsga a rendelet erre a részre vonatkozóz mellékletben meghatározottak szerint gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll. A vizsgázó kizárólag eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.
Nem lesz könnyebb teljesíteni az elvárt szintet a sörétlövés esetében:
A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.
1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: nagytorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony
2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: gurított nyúlkorong
4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony
3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:
1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: kistorony
4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony
Eredményes vadászvizsga letételének az minősül, ha a vizsgázó mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészen megfelelt.
Ha a vizsgázó
a) eredménytelen vadászvizsgát tesz, de 6 hónapon belül ugyanannál a területi szervezetnél újból vizsgázik,
b) eredménytelen ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, vagy
c) eredménytelen vadászíjász kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, akkor a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételnie.
Az elméleti vizsgarész továbbra is írásbeli és szóbeli vizsgából áll, de némileg változik, szigorodik:
Az írásbeli vizsga
a.) Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, melyre 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia.
b.) A vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi vonatkozásokkal együtt. A vizsgarész eredményes, ha a vizsgázó legalább 9 kérdést hibátlanul válaszolt meg.
A szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgára a vizsgázó csak az eredményes írásbeli vizsga után bocsátható.
a.) A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos vetített képsorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 darab vetített képet, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.
Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve legalább 2 védett fajt, fokozottan védett faj tévesztése nélkül, faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.
b.) A szóbeli vizsga második felében a vizsgázó 5 kérdést tartalmazó tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre jó választ ad.
A vizsgázónak a szóbeli vizsgán a teljes vadászvizsga bizottság előtt kell számot adnia tudásáról, az egyes vizsgarészek akkor tekinthetőek sikeresnek, ha a vizsgabizottság elfogadja a vizsgázó válaszát.
A vadászvizsga elméleti része akkor eredményes, ha az 1. és 2. pontokban meghatározott vizsgarészeket eredményesen tette le a vizsgázó.
Az 1. pontban és 2. pont a) alpontjában rögzített vizsgarészek eredménytelen teljesítése esetén a vizsgázó nem bocsátható a következő vizsgarész letételére.
Jövőre az új rendszernek való jogszabályi megfeleltetést követően várunk minden kedves vadászjelöltet vadásztanfolyamainkra!
Kövessék nyomon honlapunkon a változásokkal és a vadásztanfolyamaink indulásával, időpontokkal, helyszínekkel kapcsolatos információkat, amelyeket hamarosan frissítünk! Várjuk a jelentkezőket!
Addig is Békés Boldog Karácsonyt és Vadászélményekben Gazdag Új Évet Kívánunk Mindenkinek!
Vadászüdvözlettel: A Venator Vadásztanfolyam Csapata
Budapest; 2013.12.18.